Zsoltárok 12

¹Az éneklőmesternek a seminithre; Dávid zsoltára. Segíts Uram, mert elfogyott a kegyes, mert eltüntek a hívek az emberek fiai közül.

²Hamisságot szól egyik a másiknak; hizelkedő ajakkal kettős szívből szólnak.

³Vágja ki az Úr mind a hizelkedő ajkakat, a nyelvet, a mely nagyokat mond.

⁴A kik ezt mondják: Nyelvünkkel felülkerekedünk, ajkaink velünk vannak; ki lehetne Úr felettünk?

⁵A szegények elnyomása miatt, a nyomorultak nyögése miatt legott felkelek, azt mondja az Úr; biztosságba helyezem azt, a ki arra vágyik.

⁶Az Úr beszédei tiszta beszédek, [mint] földből való kohóban megolvasztott ezüst, hétszer megtisztítva.

⁷Te Uram, tartsd meg őket; őrizd meg őket e nemzetségtől örökké.

⁸Köröskörül járnak a gonoszok, mihelyt az alávalóság felmagasztaltatik az emberek fiai közt.