Zsoltárok 84

¹Az éneklőmesternek, a gittitre; Kóráh fiainak zsoltára. Mily szerelmetesek a te hajlékaid, Seregeknek Ura!

²Kivánkozik, sőt emésztődik lelkem az Úrnak tornáczai után; szívem és testem ujjongnak az élő Isten felé.

³A veréb is talál házat, és a fecske is fészket magának, a hová fiait helyezhesse, - a te oltáraidnál, oh Seregeknek Ura, én Királyom és én Istenem!

⁴Boldogok, a kik lakoznak a te házadban, dicsérhetnek téged szüntelen! Szela.

⁵Boldog ember az, a kinek te vagy erőssége, [s] a te ösvényeid vannak szívében.

⁶Átmenvén a Siralom völgyén, forrássá teszik azt; bizony áldással borítja el korai eső.

⁷Erőről erőre jutnak, [míg] megjelennek Isten előtt a Sionon.

⁸Uram, Seregeknek Istene! hallgasd meg az én könyörgésemet; hallgasd meg Jákóbnak Istene! Szela.

⁹Mi paizsunk! Tekints alá, oh Isten, és lásd meg a te felkented orczáját!

¹⁰Mert jobb egy nap a te tornáczaidban, hogysem ezer [másutt;] inkább akarnék az én Istenem házának küszöbén ülni, hogysem lakni a gonosznak sátorában!

¹¹Mert nap és paizs az Úr Isten; kegyelmet és dicsőséget ád az Úr, nem vonja meg a jót azoktól, a kik ártatlanul élnek.

¹²Seregeknek Ura! Boldog ember az, a ki bízik benned.