Énekek éneke 2

¹Én Sáronnak rózsája [vagyok,] és a völgyek lilioma.

²Mint a liliom a tövisek közt,

³Mint az almafa az erdőnek fái közt,

⁴Bevisz engem a borozó házba,

⁵Erősítsetek engem szőlővel,

⁶Az ő balkeze az én fejem alatt van,

⁷Kényszerítlek titeket, Jeruzsálemnek leányai,

⁸Az én szerelmesemnek szavát [hallom], ímé, ő jő,

⁹Hasonlatos az én szerelmesem az őzhöz, vagy a szarvasoknak fiához.

¹⁰Szóla az én szerelmesem nékem, és monda:

¹¹Mert ímé a tél elmult,

¹²Virágok láttatnak a földön,

¹³A fügefa érleli első gyümölcsét,

¹⁴Én galambom, a kősziklának hasadékiban,

¹⁵Fogjátok meg nékünk a rókákat, a rókafiakat,

¹⁶Az én szerelmesem enyém, és én az övé,

¹⁷Míglen meghűsül a nap és az árnyékok elmúlnak: