Zsoltárok 18

¹Az éneklőmesternek, az Úr szolgájától, Dávidtól, a ki az Úrhoz ez ének szavait azon a napon mondotta, a melyen az Úr megszabadította őt minden ellenségének kezéből, és a Saul kezéből. És monda: Szeretlek Uram, én erősségem!

²Az Úr az én kősziklám, váram és szabadítóm; az én Istenem, az én kősziklám, ő benne bízom: az én paizsom, idvességem szarva, menedékem.

³Az Úrhoz kiáltok, a ki dicséretre méltó, és megszabadulok ellenségeimtől.

⁴Halál kötelei vettek körül, s az istentelenség árjai rettentettek engem.

⁵A Seol kötelei vettek körül; a halál tőrei fogtak meg engem.

⁶Szükségemben az Urat hívtam, és az én Istenemhez kiáltottam; szavamat meghallá templomából, és kiáltásom eljutott füleibe.

⁷Megindult, megrendült a föld, s a hegyek fundamentomai inogtak; és megindultak, mert haragra gyúlt.

⁸Füst szállt fel orrából, és szájából emésztő tűz; izzó szén gerjedt belőle.

⁹Lehajtotta az eget és leszállt, és homály volt lábai alatt.

¹⁰Kérubon haladt és röpült, és a szelek szárnyain suhant.

¹¹A sötétséget tette rejtekhelyévé; sátora körülötte a sötét felhők és sűrű fellegek.

¹²Az előtte lévő fényességből felhőin jégeső tört át és eleven szén.

¹³És dörgött az Úr a mennyekben, és a Magasságos zengett; és jégeső [hullt] és eleven szén.

¹⁴És kibocsátá nyilait és elszéleszté azokat, villámokat szórt és megháborította azokat.

¹⁵És meglátszottak a vizek medrei s megmutatkoztak a világ fundamentomai; a te feddésedtől, Uram, a te orrod leheletének fuvásától.

¹⁶Lenyúlt a magasból és felvett engem; kivont engem nagy vizekből.

¹⁷Megszabadított engem az én erős ellenségemtől, s az én gyűlölőimtől, a kik hatalmasabbak voltak nálamnál.

¹⁸Rám jöttek veszedelmem napján; de az Úr volt az én támaszom.

¹⁹És kivitt engem tágas helyre; kiragadt engem, mert kedvét leli bennem.

²⁰Az Úr megfizetett nékem igazságom szerint, kezeimnek tisztasága szerint fizetett meg nékem;

²¹Mert megőriztem az Úrnak útait, és gonoszul nem távoztam el az én Istenemtől.

²²Mert minden ítélete előttem, és rendeléseit nem hánytam el magamtól.

²³És tökéletes voltam előtte, őrizkedtem az én vétkemtől.

²⁴És megfizetett nékem az Úr az én igazságom szerint; kezeim tisztasága szerint, a mi szemei előtt van.

²⁵Az irgalmashoz irgalmas vagy: a tökéleteshez tökéletes vagy.

²⁶A tisztával tiszta vagy; s a visszáshoz visszás vagy.

²⁷Mert te megtartod a nyomorult népet, és a kevély szemeket megalázod;

²⁸Mert te gyujtod meg az én szövétnekemet; az Úr az én Istenem megvilágosítja az én sötétségemet.

²⁹Mert általad táboron is átfutok, és az én Istenem által kőfalon is átugrom.

³⁰Az Istennek útja tökéletes; az Úrnak beszéde tiszta; paizsuk ő mindazoknak, a kik bíznak benne.

³¹Mert kicsoda Isten az Úron kivül? És kicsoda kőszikla a mi Istenünkön kivül?

³²Az Isten, a ki felövez engem erővel, és tökéletessé teszi útamat:

³³Olyanná teszi lábamat, mint a szarvasé, és az én magas helyeimre állít engem.

³⁴Ő tanítja kezemet a harczra, karjaim meghajlítják az érczíjat.

³⁵És adtad nékem a te idvességednek paizsát, és a te jobbod megszilárdított engem, és a te jóvoltod felmagasztalt engem.

³⁶Kiszélesítetted lépésemet alattam, és nem tántorogtak lábaim.

³⁷Üldözöm ellenségeimet és elérem őket, és nem térek vissza, míg meg nem semmisültek.

³⁸Összetöröm őket, hogy fel sem kelhetnek; lábaim alá hullanak.

³⁹Mert te öveztél fel engem erővel a harczra, alám görbeszted az ellenem felkelőket.

⁴⁰És megadtad, hogy ellenségeim meghátráltak, és az én gyűlölőimet elpusztíthattam.

⁴¹Kiáltottak, de nem volt szabadító, az Úrhoz és nem felelt nékik.

⁴²És apróra törtem őket, a milyen a szél elé való por, és megtapodtam őket mint utcza sarát.

⁴³Megmentettél engem a nép pártoskodásaitól; nemzetek fejévé tettél engem; oly nép szolgál nékem, a melyet nem ismertem.

⁴⁴A mint hall a fülök, engedelmeskednek, és idegenek is hizelegnek nékem.

⁴⁵Az idegenek elepedtek, és reszketve jőnek elő zárt helyeikből.

⁴⁶Él az Úr és áldott az én kősziklám, magasztaltassék hát az én idvességemnek Istene!

⁴⁷Az Isten, a ki bosszút áll értem, és népeket hajlít alám;

⁴⁸A ki megment engem ellenségeimtől. Még az ellenem felkelők fölött is felmagasztalsz engem, az erőszakos embertől megszabadítasz engem.

⁴⁹Azért dicsérlek téged, Uram, a nemzetek között, és éneket zengek a te nevednek.

⁵⁰Nagy segítséget ád az ő királyának és irgalmasságot cselekszik az ő felkentjével, Dáviddal és az ő magvával mindörökké.