Zsoltárok 6

¹Az éneklőmesternek a neginóthra, a seminith szerint; Dávid zsoltára. Uram, ne feddj meg engem haragodban, és ne ostorozz engem búsulásodban.

²Könyörülj rajtam Uram, mert ellankadtam: gyógyíts meg engem Uram, mert megháborodtak csontjaim!

³Lelkem is igen megháborodott, és te, oh Uram, míglen?

⁴Térj vissza Uram, mentsd ki lelkemet, segíts meg engem kegyelmedért;

⁵Mert nincs emlékezés rólad a halálban, a seolban kicsoda dicsőít téged?

⁶Elfáradtam sóhajtozásomban, egész éjjel áztattam ágyamat, könyhullatással öntöztem nyoszolyámat.

⁷Szemem a bánattól elbágyadt, megvénhedett minden szorongatóm miatt.

⁸Távozzatok tőlem mind, ti bűnt cselekedők, mert meghallgatja az Úr az én siralmam szavát.

⁹Meghallgatja az Úr az én könyörgésemet, elfogadja az Úr az én imádságomat.

¹⁰Megszégyenül majd és igen megháborodik minden ellenségem; meghátrálnak és megszégyenülnek hirtelen.