Zsoltárok 61

¹Az éneklőmesternek hangszerre: Dávidé. Hallgasd meg, oh Isten, az én kiáltásomat; figyelmezzél az én könyörgésemre.

²E föld széléről kiáltok te hozzád; mert szívem elepedt: Vígy el engem [innen] a sziklára, a hova én nem jutok.

³Mert te vagy az én menedékem, s erős tornyom az ellenség ellen.

⁴Hadd lakozzam a te sátorodban mindörökké; hadd meneküljek a te szárnyaid árnyéka alá! Szela.

⁵Mert te, oh Isten, meghallgattad az én fogadásaimat; a te neved tisztelőinek örökségét megadtad nékem.

⁶Adj napokat a király napjaihoz, esztendeit nemzedékről nemzedékre [nyujtsd.]

⁷Isten előtt lakozzék örökké; kegyelmedet és hűségedet rendeld ki, hogy őrizzék meg őt.

⁸Így éneklem majd a te nevedet szüntelen, hogy beteljesítsem az én fogadásaimat minden napon.