Zsoltárok 62

¹Az éneklőmesternek, Jedutun szerint; Dávid zsoltára. Csak Istenben nyugoszik meg lelkem; tőle van az én szabadulásom.

²Csak ő az én kősziklám és szabadulásom; ő az én oltalmam, azért nem rendülök meg felettébb.

³Meddig támadtok még egy ember ellen; [meddig] törtök ellene valamennyien, mint meghanyatlott fal és dűlő kerítés ellen?

⁴Csak arról tanácskoznak, mimódon vessék őt le méltóságából; szeretik a hazugságot; szájukkal áldanak, szívükben átkoznak. Szela.

⁵Csak Istenben nyugodjál meg lelkem, mert tőle van reménységem.

⁶Csak ő az én kősziklám és szabadulásom; ő az én oltalmam, azért nem rendülök meg.

⁷Istennél van szabadulásom és dicsőségem; az én erős kősziklám, az én menedékem Istenben van.

⁸Bízzatok ő benne mindenkor, ti népek; öntsétek ki előtte szíveteket; Istn a mi menedékünk. Szela.

⁹Bizony hiábavalók a közembernek fiai és hazugok a főembernek fiai; ha mérőserpenyőbe vettetnek, mind alábbvalók a semminél.

¹⁰Ne bízzatok zsarolt javakban, és rablott jószággal ne kevélykedjetek; a vagyonban, ha nő, ne bizakodjatok;

¹¹Egyszer szólott az Isten, kétszer hallottam ugyanazt, hogy a hatalom az Istené.

¹²Tiéd Uram a kegyelem is. Bizony te fizetsz meg mindenkinek az ő cselekedete szerint!